Magamról

 
A kilencvenes évek végén még nem állt rendelkezésre olyan technikai arzenál – diktafon, okos telefon, táblagép és a hozzájuk kapcsolódó programok –, mint manapság. Miután elvégeztem az agykontroll alaptanfolyamot, összeírtam magamnak egy csokorra való pozitív állítást, olyanokat, amelyek szerintem hozzásegítenek a sikeres élethez. (A két legfontosabb: Egyenesen haladok életutamon. Egészséges az önbizalmam.) Megtanultam kívülről az összeset, és ha egyedül voltam, ismételgettem hol magamban, hol hangosan.
 
Egy idő múlva arra lettem figyelmes, hogy amikor döntenem kell valamilyen ügyben, képes vagyok megfelelően választani. Így kerültem Kecskemétre is, a Természetgyógyász Akadémiára, ahol bioenergetikát tanultam, majd az Egészségügyi Továbbképző Intézetben szakvizsgáztam. Közben találkoztam Michel Carayonnal, akinek Merj élni! címmel jelent meg magyarul  a könyve. Micheltől tanultam meg, hogy nem meggyógyítani tudom az embereket, hanem kezelni. Úgy fogalmazott: gyógyítani Isten tud, és az emberek önmagukat. A többiek „csak” kezelnek, segítenek, utat tudnak mutatni. Különösen nagy hangsúlyt fektetett az önismeretre és az önfejlesztésre. A havi egyszeri találkozók közt otthon kellett naponta gyakorolni különböző tudatosítási feladatokat, amelyek elősegítik az érzékszervek finomítását, a jelenben élést. Michael arra buzdított bennünket, tanuljunk meg összefoglalóan beszélni. Példát mutatott nekünk: tömören, gyakorlatiasan adta át a tudnivalókat. A tanfolyamnak nem volt írott anyaga, csak a saját jegyzeteimre támaszkodhattam. Nekem hiányzott az elmélet, többet szerettem volna tudni a kurzuson elhangzottak működési mechanizmusáról.
 
Amikor Eckhart Tolle könyvére ráleltem, örömmel fedeztem fel: megtaláltam az olyannyira hiányolt elméletet.
 
A munkámhoz szükséges pszichológiai ismeretekre a Szegedi Egyetem tanárképző szakán tettem szert, egészségtanári képesítést szereztem.
 
 
Sóti Judit